MTK legendárium | 300. rész

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. 135 ÉVES A MAGYAR SPORTDEMOKRÁCIA. „Társadalmi kasztrendszer – kontra MTK” 81. rész.

Az Eszterházy Móric alapította angol típusú klubformáció ütött először rést a sörszagú fülledt német tornarendszer barikádjain, utat nyitva a forradalmian új versenyrendezéseknek és a fair play szellemnek. Ennek az úri tornaklubnak alapító tagja volt Kálmán egyik legkedvesebb unokatestvére – a később birtokait elkártyázó bohém – Szekrényessy Nándor, ki ekkor az első magyar sportklub számvizsgálójaként tevékenykedett.

Eszterházy a Magyar Athletikai Club megalapítása után huszonnyolc nappal „szabadcsapataival” „bevette” a 67 előtti zsarnokság szimbólumának számító Újépületet (Neugebäude), hogy megrendezze udvarán a kontinens első nyilvános atlétikai viadalát. E „hőstettre” emlékezve 2000 óta május hatodikát a Magyar Sport Napja-ként jegyzik a modern kalendáriumok.

Az első győztes csata tehát meg lett vívva, a német szellemű versenyek helyett a fegyelmezett tömeghadsereg keze alá dolgozó tornaklubbal, a mindenható Nemzeti Torna Egylettel (NTE) szemben. Az aulikus német lövészegyletek hetykesége is megtört, kik pusztán etno-politikai alapon minden engedély és jóváhagyás birtokosai lehettek.

Tovább menni a megkezdett úton, szerveződni és szervezkedni, ez volt a kimondatlan ösztönös cél.
A korabeli magyar társadalom erősen széttagolt, mondhatni kasztrendszerszerű keretek között működött. A meglévő társadalmi osztályok féltékenyen őrizték pozícióikat, elért státuszukat, folyamatosan tartva a lecsúszás veszélyétől.

„Magyarországon a kasztszellem nem szorítkozott a felsőbb osztályokra – az arisztokráciára, a dzsentrire, a középosztályra stb.–, a feudális hierarchia még az alsóbb rétegekre is kiterjedt. Rangon aluli házasságnak számított például, ha egy kisbirtokos paraszt egy aratómunkás lányát vette feleségül, ha ugyanez a lány egy földmunkáshoz ment férjhez, ha egy földmunkás lánya egy pásztorhoz ment feleségül, vagy ha egy pásztor lánya egy kondás felesége lett, mivel a kondás a társadalmi ranglétra legalsó fokán helyezkedett el.”

Az 1875-ös Eszterházy-féle klubalapítást követően – különösen is az 1880-as évtizedben – gombamód szaporodtak a sportegyletek. A mindennapi érintkezés során gondosan elzárkózó társadalmi csoportok nem kis aggodalommal tekintettek a sportegyletekre. Erényes leányként őrizték érintetlenségüket az alsóbb vagy nemkívánatos csoportok irányába. Az idegenkedés érthető, de egyre kevésbé fenntartható folyamat volt: „Ne mondjuk, hogy joga ne volna a kasztrendszernek, mert hisz nincs és nem is lesz soha társadalmi egyenlőség. Már csak a modor, ruházat és tisztaság is elég arra, hogy bizonyos társadalmi osztályok érintkezését kizárja.”

A magyar társadalom feudális típusú orientációjából adódóan jelentős elfogultsággal viseltetett a mágnások iránt: „mágnásimádók vagyunk” a sport területén. A kor társadalmi logikájából adódó törekvés volt a dzsentri részéről a főnemességgel való szoros érintkezés. Minél nagyobb volt a külső csoportok felzárkózási igénye, annál életszerűbben vetődött fel a köznemesség köreiben az összefogás, még ha kivitele az arisztokrata gőg miatt vajmi kevés reménnyel kecsegtetett is: „Ahol a külsőségek, melyek az érintkezésben a fő dolgok, egyenlők, ott az érintkezés lehetséges és előnyös is mindkét osztályra. Ez a két osztály a főúri és az úri középosztály. És a két osztály a legtöbb kedvvel épp a sportban érintkezhet. Sok, nagyon sok idő fog még eltelni, míg az érintkezés belsővé fog válni, de főurainktól függ, hogy a sportban, különösen az embersportban való részvétükkel a szükséges érintkezést lehetővé tegyék.” Klubjaink hamisítatlan magyar klubok lettek, magukon viselve annak minden előnyét, hátrányát, s mivel: „a nemzetiségi vonások mindenben érvényesülnek, nemcsak az irodalomban s a ruházatban, hanem a népek mulatságaiban, sportjában s testgyakorlataiban is, a nemzetiségi traditiokat és tendentiákat ignorálni (figyelmen kívül hagyni) nem lehet.”

Ezt a merev közgondolkodást volt hivatva az első demokratikus klub, az MTK megváltoztatni. Az igény lassan fogalmazódott a folyamat beteljesedésére azonban 1888. november 16-ig várni kellett…

Ezt olvastad már?